Ige-olv.

Bevezetés:

Valamennyi ószövetségi ünnep az Úr J.-ra mutat, és a mi tanulságunkra íratott meg. A Szt. Sz. kitöltésének is van előképe. Ezt olvastuk el Mózes 3. és 5. könyvéből.

1.) Ennek az ünnepnek a nevei

* A 17. v. alapján nevezhetnénk Két kovászos zsenge kenyér ünnepének is. Az alábbi két használatos neve van:

* Hetek ünnepe. Héberül sávuót. Mert a meglóbált első kévétől 7 hetet kellett számolni, és az azt követő napon ünnepelték. Ahogyan az 5Móz 16,9-10-ben olvastuk: 10. v.: És tarts hetek ünnepét az Úrnak…

* Pünkösd ünnepe. Mert a 7 hét + 1 nap = 50 nap. Görögül az ötvenedik = pentekoszta. Ezt magyarosították pünkösdre.

2.) Pünkösdkor küldte el az Úr a Szt. Sz.-et.

Azon a napon, amikor a zsidó ünnep szerint a hetek ünnepe, a pünkösd volt. Apcs 2:1-3 És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. 2 És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. 3 És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek (= szétoszló lángnyelvek) és üle mindenikre azok közül. Ahogyan a pünkösd az ószövetségben 50 napra volt az első (zsenge) kéve meglóbálásától, ami az Úr Jézus feltámadását jelképezte, mert az „első zsenge a Kr.” Így az Úr Jézus feltámadása után 50 napra küldte el a mennyből a Szt. Sz.-et. A Szt. Sz. által valósul meg az, aminek az a két meglóbálni való kovászos zsenge kenyér az előképe.

3.) A két kovászos zsenge kenyér találó jelképe a pünkösdnek

(1) Miért kellett kovász a kenyérben, hiszen az a bűnt jelenti? Csak az tekinthető újonnan született hívő embernek, Isten gyermekének, akiben Szt. Sz. van. Róm 8:9b Akiben pedig nincs a Krisztus Szelleme, az nem az övé. De az újonnan született emberek kettős természetűek: Bennünk van az isteni természet is éppen a Szt. Szellem által. Bennük lakozik hit által J. Kr. is, amit a kenyérben a lisztláng = finomliszt jelent. De bennünk van a régi, bűnös természet is, amit a kovász jelent. 1Ján 1:8 Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg.

Testvérek! Ez nagyon fontos. Amíg ebben a testben vagyunk, addig bennünk lakozik a bűn is. Az más kérdés, hogy ne uralkodjék rajtunk. Ne jöjjön elő, ne cselekedjük a bűnt. De magát csapja be az a hívő ember, aki úgy gondolja, hogy már olyan szent, hogy nincs benne bűn, ő már bűntelen, nem is kísérthető.

Róm 7:18 Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó. Emiatt állandó harc van bennünk a bűnös, a régi és az új között. Gal 5:16-17 Mondom pedig, Szellem szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. 17 Mert a test a szellem ellen törekedik, a szellem pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok. Nagyon nagy kérdés, hogy egyáltalán hívő ember-e az, van-e abban Szt. Sz., akinek nincsenek ilyen harcai. De nagyon vigyázzon az a hívő is, aki nem veszi fel ezt a harcot. Vagy azért, mert elkeseredett a sok bukás miatt, és feladta a harcot. Vagy azért nem harcol, mert elbizakodott, mondván: Az Úr úgyis megőriz, hiszen a test ellen, a bűn ellen nem én, hanem a Szt. Sz. harcol. Ez igaz, de nem nélkülünk, nekünk Vele együtt kell harcolni.

Nekünk is vigyázni kell. A Szt. Sz. az Úr félelmének szelleme, ami többek közt azt jelenti: Péld 8:13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése. Ha gyűlöljük a gonoszt, eltávozunk a bűntől. Róm 8,13: Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a szellemmel megöldökölitek, éltek.

A legnagyobb vigyázatunk mellett is vétkezhetünk. Emiatt volt a kovászos kenyerekkel együtt bűnért való áldozat is. 19a: Készítsetek el egy kecskebakot is bűnért való áldozatul. 1Ján 2:1-2 Én fiacskáim, ezeket azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. 2 És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.

(2) Miért kellett két kenyeret vinni? Mert az Úrnak két népe van. Az egyik a Gyülekezet, Kr. Teste. A másik Izrael, akit az Úr a királyságban állít majd helyre. A két kenyér ezt a két népet jelképezi. Ahogyan csak a Szt. Sz. által jöhetett létre a Gyülekezet, Kr. Teste most, ugyanúgy a Gyül. elragadtatása után a maradék Izrael is majd a Szt. Sz. által fogadja el J. Kr.-t, és csak így lesz Izrael elfogadható Isten számára. De előtte még át kell mennie a nagy nyomorúságon. Ezért írja Jeremiás: Jer 8:20-22 Elmúlt az aratás, elvégződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg! 21 Az én népem leányának romlása miatt megromlottam, szomorkodom, iszonyat fogott el engem! 22 Nincsen-e balzsamolaj Gileádban? Nincsen-e ott orvos? Miért nem gyógyíttatott meg az én népem leánya?

Pünkösd napjára Izraelben befejeződött az aratás, elmúlt a nyár. Mi már részesültünk az új kenyérből, de Izrael még nem. Izrael még nem gyógyult meg, sőt a prófétát iszonyat fogja el a nagy nyomorúság miatt, ami még Izraelre vár. De annak a végén, amikor J. Kr. megjelenik dicsőségben, akkor Izrael is meggyógyul a Szt. Sz. által. Zak 12:10 A Dávid házára és Jeruzsálem lakosaira pedig kiöntöm a kegyelemnek és könyörületesség-nek szellemét, és reám tekintenek, akit átszegeztek, és siratják őt, amint siratják az egyetlen fiút, és keseregnek utána, amint keseregnek az elsőszülött után.

(3) Mit jelent az, hogy ez a két kovászos kenyér zsenge? Jak 1,18: Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk. Vagyis a Gyül., Kr. Teste, és az újonnan született Izrael is az új teremtésnek a zsengéje, első képviselője Kr. után. Annak a záloga ez, hogy még folytatódik az új teremtés, és még sokan a részesei lesznek. Úgy, ahogyan a feltámadásban Kr. volt a zsenge, és Őt követni fogják mindazok, akik az Övéi. A Gyülekezetet és Izraelt is arra választotta és hívta el Isten, hogy általuk a többi ember is megismerje J. Kr.-t és Istent.

Erre mutat a befejező 22.v.: ne arasd le a meződnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Ez is mutatja, hogy az aratásnak már vége. Pünkösdkor Isten a szegényekről és jövevényekről irgalommal emlékezett meg. Erre mutat a nyelveken szólás is. Mert sokféle nyelven hallották Isten nagyságos dolgait. Zsidó nyelven hirdették, de mindenki az anyanyelvén hallotta. A felsorolt nyelvek pogány népek nyelvei voltak. (Pártusok és médek, elámiták, stb.)

4.) Mit jelképez pünkösdkor a szél és a tűz?

(1) A Szél máshol is a Szt. Sz. jelképe. Ján 3:7-8 Ne csodáld, hogy azt mondám neked: Szükség nektek újonnan születnetek. 8 A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő, és hová megy: így van mindenki, aki Szellemtől született. Vagy a következő Igében is, ami Izraelre vonatkozik: Olv. Ez 37:9-14 Ezt olvastuk: 9. v.: jöjj elő szellem, és lehelj ezekbe a megölettekbe, hogy megéledjenek. 14. v.: és adom az én szellememet belétek, hogy megéledjetek.

(2) A tűz megtisztítást jelent. Máté 3:11-12 Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de aki utánam jő, erősebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó; ő Szent Szellemmel és tűzzel keresztel majd titeket. 12 Akinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. Bár az olthatatlan tűz elsősorban az elkárhozottak sorsára vonatkozik, de nekünk is szól. Ugyanis az elkövetett bűneinket J. Kr. vére törli el. De a bennünk lakó bűnnel a próbákban a Szt. Sz. tüze harcol. Zak 13:9 És beviszem a harmadrészt a tűzbe, és megtisztítom őket, amint tisztítják az ezüstöt.

Ézsaiás prófétára ajkait tűzzel tisztította meg az Úr: Ézs 6:6-7 És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, amelyet fogóval vett volt az oltárról; 7 És illeté számat azzal, és mondá: Íme ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett.

Testvérek! Szükségünk van a próbák tüzére. Tudom, hogy szívesebben vesszük az Úr vére általi megtisztítást, de elkerülhetetlen a tűz által való tisztogatás is. Van egy énekünk: Ragyogj bennem, Úr Jézus, hogy szent tekinteted napfényre hozza mindazt, mit szívem rejteget. Én megtisztítlak tűzzel, szólsz, s bár a tűz sebez, de nyomdokodba járni: szívemnek vágya ez. Igen, a rejtett dolgokat sokszor csak a tűzpróba tisztítja meg. 1Pét 4:1 fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki testileg szenved, megszűnik a bűntől.

(3) Az Úr Jézusra galamb képében szállt a Szt. Sz., nem szél és nem tűz formájában. Mert az Úr mindörökké élő, nem kellett a szélnek életre kelteni. És bűntelen, nem kellett tűzzel megtisztítani. Szelíd volt, mint a galamb.

Befejezem:

Mint prófécia, már beteljesedett J. Kr.-ban mindaz, amit az ószövetség ünnepei jelképeznek. Ö mint páskabárány megáldoztatott, aztán feltámadott, és elküldte a Szt. Sz.-et. A mi testünk feltámadása, és Izrael összegyűjtése még a jövőben lesz, de már most megkaptuk a Szt. Sz.-et, ami záloga a mi örökségünknek.

Ámen